Fenntarthatóság
Az Alba Aréna tervezése során a fenntarthatóság, illetve a fenntartási költsége minimalizálása kiemelt területet jelentett. Mindez két területen jelent meg.
Az első: Az építés és az épületfenntartás költségeinek csökkentése. Az egyszerű, tiszta épületforma nagymértékben csökkentette a költségeket, hiszen az épület fűtése, világítása és műszaki berendezéseinek karbantartása sokkal kevesebb erőforrást és energiát vesz ezáltal igénybe.
A második: A gazdaságos építés és fenntartás szempontjából a legfontosabb eszköz a légtér lehatárolása. Ahhoz, hogy egy épület fentartható legyen az a cél, hogy az „életteret” a lehető legkisebb felület határolja. Mivel kevés homlokzati falat kellett építeni, így már a beruházásnál is költségcsökkentő tényezőként jelentkezett az épület formája. Ezenfelül a hűtés-fűtés kiadásai is előnyösebbek, hiszen lehűlő és felmelegedő felületek kisebbek. Ezen kívül a lekerekített forma másik nagy előnye, hogy csökkenti a meghibásodás esélyét is.
Az Alba Aréna esetében a tervezési logika elsődlegesen a természetből vett ihleten alapult, azaz egy jégvermet vettek például. A jégverem mechanikája: a föld alatt a hőmérséklet alacsonyabb, mint a föld felett. A jeget a mélyben tárolják, ahol a hőmérséklet közel állandó, így annak fenntartása kevesebb költséget jelent. Mindeközben a nehéz építményt könnyű tetővel fedik és árnyékolják a nyári napsütés ellen. Gyakorlatban ez annyit tesz, hogy a jégcsarnok küzdőtere a felszín alatt, a pinceszinten lett kialakítva, a pinceszintet határoló vasbeton szerkezet jó hőtároló képessége pedig segíti a jég készítését és fenntartását.
A talajszondás hőszivattyú a környezet energiáján, tehát a geotermikus energián alapuló rendszer, amely felhasználási területe a fűtés, hűtés, valamint melegvíz előállítása. A rendszer a működtetésére felhasznált energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem külső energia elvonásával, az Alba Aréna esetében a talaj segítségével, a hőt alacsony hőfokszintről magasabb hőfokszintre emeli vagy magas hőfokszintről alacsonyabbá alakítja át. A hőszivattyú a környezetből (talaj, víz, levegő) vonja el a hőt, és a fűtőrendszernek adja át. Az Alba Arénánál 204 darab 45 méteres talajszondát létesítettek.
A talajszonda működése a téli időszakban
A talajszonda működése a nyári időszakban
Az Alba Aréna a székefehérvári Hydro Fehérvár AV19 jégkorongcsapat otthona. Ezért az év jelentős részében az aréna küzdőterének felületét jég borítja. A jégkészítésben a talajszondának van nagy szerepe, hiszen a talajszonda legnagyobb előnye a nyári időszakban, hogy a talaj alacsony hőmérséklettel lehűti a vizet, amellyel a jégkészítőgép működik. Ezzel a jégkészítés energiahatékonysága nagymértékben nő.
A jégkészítés esetében a másik láb, amellyel fenntarthatóbbá teszik a működést az az, hogy a rolbával összeszedett jégdarát leolvasztják, leszűrik, és a jégkészítésnél az ebből keletkezett vizet újra felhasználják.
Az Alba Arénában kiemelt hangsúlyt fektetnek a szelektív hulladékgyűjtésre. A hulladéktárolóban minden szelektív kukából kettő található, amely alkamas két heti szelektív szemét tárolására.
Az Alba Aréna konyhája kiszolgálja az Alba Aréna Éttermet, amely bárki számára szabadon látogatható, illetve a létesítmény VIP vendégeit is. 2024 májusában a konyhát üzemeltető Városgondnokság és az Alba Bástya Család- és Gyermekjóléti Központ együttműködést kötött, amely keretein belül az ebédfőzésből és a rendezvényeken megmaradt, még fogyasztható ételeket egy speciális hűtőben tárolják, majd ezeket 24 órán belül eljuttatják a Központ által gondozott családokhoz. Az Alba Bástya Család- és Gyermekjóléti Központ mintegy 200 családdal, azaz megközelítőleg 1000 fővel áll kapcsolatban, akiket napi szinten látnak el élelmiszerrel.
